Az  Úr csodásan müködik…

      Négy évvel ezelőtt 2000-ben nem gondoltam volna, hogy mekkora változás történik majd családom életében. Férjem egyre gyakoribb italozása miatt megromlott a kapcsolat közöttünk. Elhatároztam változtatok életemen. A válás gondolata is felmerült bennem. De ekkor – most már tudom – Isten egy közvetítő segítőt küldött nekem. Régi ismerősöm ajánlotta , hogy van Szolnokon egy Dömösi-kör, ahol alkoholbetegeken segítenek. Mivel segíteni szerettem volna a férjemen, kíváncsiságból elmentem egy keddi alkalomra , amely a Református templom gyülekezeti termében volt. A vallásról , Bibliáról csak hallomásból tudtam, idegenkedtem az egésztől. A filmekből, könyvekből, felnőttektől inkább negatív oldaláról ismertem az egyházat.

       Furcsa volt nekem a közös éneklés a furcsa szövegű énekekkel. Az igéket sem ismertem, de hazafelé menet egy mondat maradt a fülemben. Isten nem személyválogató, mindenkihez szól. Akkor talán nekem is – mondtam bizonytalanul. Jövök legközelebb is!  Többszöri alkalom után elgondolkoztam, miért szeretek járni a Dömösi- körbe. Itt beszélhetek a problémámról, nem kell szégyenkeznem férjem állapota miatt. Isten és a hit még nagyon távol állt tőlem, de éreztem, hogy az igék szólnak hozzám. Otthon először nem támogatták, hogy járjak a körbe, sőt azt mondták: Minek mész, a gyerekektől veszed el az időt! Agymosás az egész!

        A férjem közben folytatta az ivást , több munkahelyet elveszített miatta. Neki is próbáltam közel vinni az igéket, de ő materialista gondolkodása miatt elhárította ezeket. Engem az igék megerősítettek, ezért otthon is sokat olvastam a Bibliát. Erősítést kaptam , könnyebben tudtam elviselni a mindennapok  problémáit.

Egy idő után késztetést éreztem , hogy vasárnap elmenjek az Istentiszteletre. Ma is emlékszem milyen szorongva léptem be az ajtón. Hová üljek, mit kell majd csinálnom? Az ott hallottak meggyőztek, hogy máskor is el kell jönnöm. Nagyszerű dolgokat hallottam, amit az életben tudok alkalmazni. Úgy éreztem, a gyermekeimnek ( két fiú, ikrek, 14 évesek) is meg kell ismertetni a Bibliát és a belőle áradó erőt. Férjemet se hagyta hidegen a folyamatos igeolvasás, amivel minden nap „ bombáztam” őt. Némi ellenállás után érdeklődő lett. Változtatni akart ő is az életén, de nem volt elég ereje hozzá. Eljött velem a Dömösi-körbe többször is, de még nem fogadta be az igét. Láttam rajta a gyötrődést, hogy szeretne szabadulni ebből a helyzetből, de nem tud. Az Istentiszteletekről készült magnófelvételeket is hazavittem, amit meghallgatott , és láttam rajta, hogy a lelkére hatott. Sajnos esténként újból a gonosz kerítette hatalmába és visszazuhant az ivás valóságába. Annyira elkeseredtem, hogy beadtam a válópert és 2003 szeptemberében el is váltunk. Egy lakásban voltunk kénytelenek maradni. Eladásra kínáltuk a lakást, de szerencsére nem kelt  el ( utólag tudom Isten rendezte így). 2004 áprilisában sikerült férjemet rábeszélni, hohy menjünk el a családi hétre Dömösre. Itt történt meg a csoda, amit csak álmomban hittem ( de néha már ott sem). Isten megszabadította! Minőségileg más életet élünk azóta. A gyerekek nyerték a legtöbbet, visszakapták az apjukat, akire most a kamaszkor kezdetén igen nagy szükségük van. Szinte csüngnek rajta, felnéznek rá, büszkék az apjukra.

       A hitben azóta is növekedünk, próbálunk Istenre figyelni, az ő útját járni. Rendszeresen járunk a Dömösi –körbe, Istentiszteletre és ősztől a konfirmáció előkészítőre. Minden alkalommal újabb tapasztalatokat szerzünk Isten csodálatos munkájáról, aki bennünk is elvégezte szabadító munkáját.

        Az Úr csodásan működik…….. mondja az ének is, ami sok-sok ember életét tette boldogabbá, teljesebbé, örömtelibbé.

2004-11-11                                                                                     

Balázsné Figusch Erika